A mostohaanyám csak három évig volt apám felesége, de amikor meghalt, eladta a házat, hogy kifizesse az adósságokat, soha többé nem ment férjhez, és feláldozta fiatalságát, szépségét és egészségét négy gyerekért, akik nem voltak a vér szerinti gyermekei.
Édesanyám a legkisebb öcsém születése után meghalt.
A nővérem, Lilla, tízéves volt. Én nyolc. Tamás öt. Márk még semmit sem értett.
Két évvel később apám újranősült.
Őt hívtuk Anyának.
Ő főzött, mosott, dolgozott, nevelt minket.
Amikor apám meghalt, csendben eladta a házat, kifizette az adósságokat, és elvitt minket.
1978 volt.
Egy szegény rokonhoz költöztünk, Teréz nénihez.
Anyám a kórházban takarító lett.
Hajnali 3:30-kor kelt.
Minden nap.
Egy nap forró víz égette meg a lábát.
Nem hagyta abba.
A seb heggé vált.
És velünk maradt.
Évek múltán Lilla tanár lett.
Én egyetemre mentem.
Tamás jogász lett.
Márk orvos.
És mindezt neki köszönhettük.