Hét éve élek külön a szüleimtől. Van két gyerekem és szerencsére egy normális férjem, később meg fogod érteni, hogy komoly szerencsém van a férjemmel. Tavalyelőtt a férjemmel jelzáloghitelt vettünk fel egy lakásra. Jól keresünk, így a jelzáloghitel számunkra teljesen elfogadható téma. Ráadásul sok pénzt költünk a gyerekeinkre, mert az egyikük negyedik osztályos, a másikuk pedig első osztályos. Az autónkat is szeretnénk lecserélni, mert jövőre már nem bírja ki. Igen, van elég pénzünk ahhoz, hogy normális életet éljünk, de nem több. Most már tényleg szükségünk van a pénzre. A szüleim nemrég mentek nyugdíjba. Úgy döntöttek, hogy vidékre költöznek, közelebb a természethez.
Az egyetlen probléma az, hogy az ottani házunk, egy vidéki ház, nincs túl jó állapotban. A szüleim elhatározták, hogy megjavítják, de ez sok pénzbe kerülne. Nincsenek rokonaink, hogy úgy mondjam. És hogy miért, az egy hosszú történet. Az a helyzet, hogy csak magunkra számíthatunk. A szüleim úgy döntöttek, hogy felhasználják azt, amin életük nagy részében dolgoztak
egy lakást. Úgy döntöttek, hogy eladják a két lakásuk közül az egyiket, és rendbe teszik a vidéki házukat. A bökkenő csak az volt, hogy nem csak az egyik, hanem egy háromszobás lakás eladása mellett döntöttek. Ez meglepetés volt számunkra. A szüleim elvették a kétharmadát maguknak, az egyik részét pedig Násztya nővérének adták. Nastia egy évvel az én esküvőm után ment férjhez. Hibát követett el a férje kiválasztásakor – nagyon sietett.
Nasztya háza táján tavaly óta égető kérdés, hogy elváljanak-e. Férje sokat iszik, inkább kevésbé józan, mint részeg, nem dolgozik, de boldogan él mindenéből, amije van. Násztya mindig azt mondja, hogy a férje olyan, mint egy bőrönd, amelynek eltört a fogantyúja: kár lenne kidobni, de nincs miért megtartani.
Tisztában vagyunk vele, hogy Nastyának most nagyobb szüksége van a pénzre, mint valaha, hiszen szinte egyedülálló anya, de az édesanyja úgy hozta meg ezt a döntést, hogy velem nem is konzultált. A legfőbb kifogása az volt, hogy “ha én már nem leszek, osszátok el mindent fele-fele arányban”. Nos, igen, persze, most Násztya megkapta a lakásból a részét, és majd utána minden mást is megkap. Jó életet talált magának.