A férjemmel soha nem voltak nagy nézeteltéréseink, de mostanában megjelentek. És mindennek az oka a nővére, akit alig ismerek.
Nem különösebben kedveltem őt, ezért igyekeztem nem belemenni az életének részleteibe. A korához képest úgy viselkedett, mint egy kisgyerek – gondtalanul és infantilisan.
Engem idegesített ez a viselkedés, és ennek megfelelően semmi közös nem volt bennünk. Különös szorongással vártam a gyermekem születését.
A férjemmel már régóta terveztük, és mindenkit figyelmeztettem a munkahelyemen, hogy a végsőkig szülési szabadságon maradok.
A főnököm nagyon szeretett, ezért türelmesen várt, nem adta át a helyemet senkinek. Teljes mértékben ki akartam élvezni az anyaságot. Még egy második gyermeken is gondolkodtam, de nem lett belőle semmi. A férjem húga az ölünkbe pottyant.
Ő egy férfival élt állandóan. Nem házasodtak össze az anyakönyvi hivatalban, mert egyikük sem látta értelmét. Egy gyereket már szült, de az apa nevében volt egy kötőjel.
Így lett terhes a második gyermekével, és ez a férfi úgy döntött, hogy elhagyja az életét. Egyszerűen talált egy fiatalabb, gyermektelen nőt, és elment hozzá. A nőnek nem volt joga rendőrt hívni, így az utcán maradt a gyermekével. Anyámhoz, az anyósomhoz kellett költöznie.
A férjem elkezdte anyagilag segíteni a nővéremet és anyámat. Ez nem érintette a családunkat, mert tisztességesen keres. Aztán egy nap a férjem hazajött az anyósomtól, és ezt az ajánlatot tette:
-Hátha egy évvel hamarabb kijutsz a decretusból. Maga elmegy dolgozni, a nővérem pedig vigyáz a babára. Neki most van sajátja. Olyan lesz, mint egy dada, és külön fizetünk neki, hogy könnyebb legyen.
– “Miért adnám hirtelen egy idegen nagynéninek a gyerekemet, és fosztanám meg magam a végrendeletemtől? Régóta vártam erre az időre, és nem fogok máshoz hozzámenni.
– “Miféle önzés ez?” – “Van egy másik tervem számodra. Hagyd, hogy anyád vigyázzon a gyerekekre, a húgod pedig menjen dolgozni. -Nem, ez nem fog működni.
A te fizetésed úgyis magasabb, már kiszámoltam. -Ah, már kiszámoltad… nos, akkor pakolj össze, és költözz anyukádhoz, hiszen a nővéred jóléte fontosabb, mint a saját családod.