Inna éppen terített, amikor csengettek. Kinyitotta az ajtót, és egy magas, jóképű férfi állt előtte. Mielőtt a férfi egy szót is szólhatott volna, Inna berángatta a házba.

A nővérem hívott: – Holnap hat órakor jön hozzád a vőlegényed. Tolik azt mondja, hogy nagyszerű fickó. Szergejnek hívják. És ne köszönd meg, nem tartozol nekem semmivel” – mondta, és letette. Inna megpróbálta visszahívni, hogy megmondja neki, hogy nincs szüksége vőlegényre, hogy ne udvaroljon neki…

De a nővére kikapcsolhatta a telefont, mert csak a választ hallotta: “Az előfizető nem elérhető.” Másnap Inna elhatározta, hogy este elmegy a szomszédjához, Mária nénihez, és visszaengedi a férjjelöltet. De aztán, ha jobban belegondolt, úgy döntött, hogy Szerhij nem tehet róla, hogy ezt tette vele. Este tehát elküldte a gyerekeket Mária nénihez, és elkezdte megteríteni az asztalt…

Kopogtak az ajtón. Inna elment, hogy kinyissa. Egy magas, karcsú férfi állt a küszöbön. “Nem rossz”, gondolta Inna, és azt mondta: “Gyere be, Szergej”, mire a férfi meglepetten felvonta a szemöldökét. A vendég engedelmesen megtette. Amikor a férfi leült az asztalhoz, Inna káposztás tekercset tett a tányérjára.

“Köszönöm, de minek ennyi?” – zavarba jött a férfi. “Hát, este van, biztos éhes vagy a munkából” – válaszolta Inna nyugodtan. “Reggel óta nem volt mák a számban” – mondta a férfi, és enni kezdett. Inna töltött egy pohár fehérbort. “Köszönöm, én nem iszom.” “Miért nem?” “Nem bírom ezt a terméket.

“Szergej, vannak gyerekeid?” “Sajnos nincsenek.” “Nekem van, három van. Maria nénikémnél vannak, a szomszédban.” – Ha már Maria néniről beszélünk. Nem mondod meg, hol van a háza. A fia vagyok, és most látogatom meg először.

“Szóval nem rólad beszélt Vika?” – Nem ismerem őt. Valószínűleg valaki másra számított, de én megjelentem. De nem adtál lehetőséget, hogy beszéljek, csak leültettél az asztalhoz.

Pedig olyan éhes voltam… Szerhij bűntudatos monológját Inna vidám nevetése szakította félbe: – Mária néni két házzal arrébb lakik, te egyél, egyél. Csak nyugodtan. Majd később elviszlek hozzá.

.. A vőlegény, akit a nővérem udvarolt, nem jött el, eltévedt vagy mi… – A menyem mindent elvett a fiamtól. “Eljött hozzám: – Pár hónapig maradok, aztán visszamegyek a városba.

Nyugodj meg” – mondta nekem Szergej… Két hónappal később Szergej nem volt hajlandó visszatérni a városba. Miért volt itt, mint az anyja és Inna? Munkát talált. És újabb két hónap múlva Inna és Szerhij elkezdtek együtt élni…

Kapcsolódó hozzászólások