Otthagytam a lányaimat a férjemmel, és elmentem üzleti ügyben, de amikor visszatértem, láttam valamit, amitől a talpam alatt megmozdult a föld…

Ez a történet velünk történt, amikor a gyerekeimet néhány órára a férjemmel kellett hagynom. Nem aggódtam különösebben, mert a férjem felnőtt, felelősségteljes ember… Ezt gondoltam az eset előtt. Egy sürgős ügy miatt kellett elszöknöm.

Nem hagyhattam a gyerekeket a férjemen kívül senkire, mert szabadnap volt, és az összes barátom és szomszédom elutazott. Így hát, anélkül, hogy bármit is gyanítottam volna, a férjemmel hagytam a gyerekeket, és elmentem üzleti útra. Csak 1,5 órát voltam távol, de amikor hazaértem, nem hittem a szememnek. Az egész házat valamilyen ragacsos folyadék borította. Féltem továbblépni.

A konyhában a lányokat a padlón találtam az elektromos szamovárunk mellett ülve. Hadd magyarázzam el, hogyan került hozzánk a szamovár. A férjem imádja a régi dolgokat: nagy rajongója a vintage és a régiségeknek. Néhány évvel ezelőtt egy régi boltban talált egy elektromos szamovárt.

Ezt követően gyakran használtuk ezt a leletet: szinte minden hétvégén meglátogattak minket a férjem szülei, és mindannyian együtt élveztük a családi teázást. Nem értettem, miért áll a szamovár a szoba közepén, miért ragad minden, és miért maradtak a lányaim felügyelet nélkül. Megkérdeztem a lányokat.

Érdemes megjegyezni, hogy az egyikük 4, a másikuk 6 éves. Kiderült, hogy a vendéglátóim úgy döntöttek, hogy kakaót esznek. Biztos sokáig gondolkodtak rajta, és úgy döntöttek, hogy forró vizet öntenek a kakaóporra, de amikor nem volt kéznél víz, akkor egy üveg tejet használtak a hűtőből. Egy dolgot nem vettek figyelembe a lányok: a tej habzik, ha felmelegítik.

A szamovárból természetesen az összes tej kiszökött, és a hozzá adott kakaó volt a felelős a hatásért. A lányok elhatározták, hogy orvosolják a helyzetet.

Az asztalterítőt, a függönyöket, egy bolyhos szőnyeget – mindet rongyként használták, de magát a rongyot nem, ami a tűzhely mellett lógott. Most még mindig nem tudok hozzászokni a gondolathoz, hogy a férjem csak úgy elaludt, miközben a lányaim a konyhában vegyszereztek. Olyan közömbös arccal mondja, hogy mi baj lehetett.

Mi lett volna, ha a lányokat áramütés éri? És ő békésen aludt. Egyszóval nem tudom. Most már félek a gyerekeimet a saját apjukra hagyni.

Kapcsolódó hozzászólások