Artem úgy döntött, hogy segít egy idegen idős hölgynek hazavinni a csomagjait. Hideg őszi idő volt odakint, és észrevette, hogy egy idős asszony küzd egy nehéz táska cipelésével. Kimerült arca és kicsavart háta elárulta neki, hogy segítségre van szüksége. Artem habozás nélkül odament hozzá, és megkérdezte: “Hadd segítsek, nagymama”. A nagymama meglepetten nézett a fiatalemberre, majd hálásan bólintott. Szégyenlősen elmosolyodott, és Artem rájött, hogy csodálatos ember. Kezébe vette a táskát, és elsétáltak a nagymamája házához.
Útközben csendben voltak. Artem az életéről akarta kérdezni a lányt, de valami megállította.A szíve mélyén érezte, hogy a lány titkot rejteget. Végül egy kis faházhoz értek, gyönyörű kerttel. “Köszönöm, kedves fiatalember – mondta a nagymama, mély hálával a hangjában. “Nem tudtam volna megcsinálni a segítséged nélkül.” Artem elmosolyodott és válaszolt: “Kérlek, nem lenne helyes, ha elmennék és nem segítenék neked. Te is segítettél nekem, bár talán észre sem veszed.”
A nagymama meglepetten nézett rá, és megkérdezte: “Hogyan segíthetnék, fiatalember?” Artem elgondolkodva válaszolt: “Segítettél meglátni az igazi kedvességet és együttérzést. Manapság annyi a stressz és a feszültség, hogy gyakran megfeledkezünk a legfontosabb dolgokról az életben – egymás segítéséről és a kedvességről.” A nagymama szorosan átölelte Artemet, és örömkönnyek csillogtak a szemében:
“Köszönöm, kedvesem. Olyan vagy, mint egy angyal, akit a mennyből küldtek nekem. Igen, több ilyen kedves szívre van szükségünk a világunkban.” A találkozás után Artem gyakrabban kezdett segíteni másoknak, és figyelt azokra, akiknek támogatásra volt szükségük. A nagymama még jó barátja is lett, és gyakran töltöttek együtt időt, élettörténeteket és bölcsességeket cseréltek.
Így egy véletlen találkozás egy ismeretlen nagymamával megváltoztatta Artem életét. Erőt talált a szavakhoz és a jó cselekedetekhez egyaránt. A nagymamája házában pedig az az öröm és melegség telepedett meg, amit ő adott mindenkinek maga körül.
Történetük sok ember számára az igazi kedvesség és együttérzés példájává vált, és mindenki, aki találkozott Artemmel és új barátnőjével, érezte, hogy még mindig sok jó és remény van ebben a világban.